S – szerkezeti acélok                          pl. S355JR N

G – öntvéynek                                 pl. GJL250

P – acélok nyomástartó felhasználására          pl. P275NH

L – acélok csővezetékekhez                     pl. L290GB

E – gépacélok                                 pl. E360

B – betonacélok                               pl. B500H

Y – acélok előfeszített betonszerkezetekhez     pl. Y1770C

R – sínacélok                                 pl. R0900Mn

H – hidegen hengerelt lapos acéltermékek        pl. H360LA

D – lapos termékek hidegalakításra              pl. DC04

T – ónozott termékek

M – elektrotechnikai acél

A főjelet követő szám a legkisebb anyagvastagságra vonatkozó legkisebb folyáshatár értéke N/mm²-ben, amely lehet felső vagy alsó folyáshatár (R_eH vagy R_eL), vagy terhelt állapotban mért egyezményes folyáshatár (R_p), vagy névleges folyáshatár (R_t). Ezeket az előírásokat a termékszabványok tartalmazzák.

Ezután állnak a kiegészítő jelek. A kiegészítő jeleknek két része van.

Az első része az acél egyéb mechanikai tulajdonságára vonatkozik (pl. ütőmunka értékére: J = 27J, K = 40J, L= 60J).

A második rész a vizsgálati hőmérsékletet jelzi (+20˚C-tól -60˚C-ig) [1. táblázat].

1. táblázat: Az ütőmunka és a vizsgálati hőmérséklet jelölése

További kiegészítő jelek követhetik még az előzőt. Ezek a szállítási állapotra vonatkoznak [2. táblázat].

2. táblázat: Szállítási állapot

Az acélokat ötvözőik alapján is jelölik.

• Szénacélok: Cxx (xx a széntartalom 0,01%-ban megadva)

Pl. C22, C15, C60

• Ötvözött acélok: Az ötvözők vegyjeleivel és az utánuk következő számértékkel adjuk meg az arányukat. Mennyiség szerint csökkenő sorrendben következnek egymás után

Pl. 14NiCrMo13-4 (C=0,14%, Ni=3,2%, Cr=1%, Mo=1%)

• Erősen ötvözött acélok: 5% feletti ötvözés esetén a jelölésben X-szet használunk, a számok az ötvözők közepes mennyiségét mutatják.

Pl. X8CrNiTi18-10 (C=0,08%, Cr=18%, Ni=10%, és kevés titán)

A kód sorrendben a következő jeleket tartalmazza:

• az előírt karbontartalom középértékének százszorosát;
• az acél jellemző ötvözőinek vegyjelét, a mennyiség csökkenésének

sorrendjében. Azonos mennyiségek esetében alfabetikus sorrendben;

• az ötvözőelemek tartalmát a 3. táblázatban megadott tényezővel megszorozva és a legközelebbi egész számra felkerekítve.

Pl: 34Cr4 nemesíthető acél, karbon tartalom 34/100=0,34%; króm tartalom 4/4=1%